Mikor elhagytak,Mikor a lelkem roskadozva vittem,Csöndesen és váratlanulÁtölelt az Isten. Nem harsonával,Hanem jött néma, igaz öleléssel,Nem jött szép, tüzes nappalonDe háborus éjjel. És megvakultakHiú szemeim. Meghalt ifjuságom,De őt, a fényest, nagyszerűt,Mindörökre…
Utolsó kommentek