Ma -a héten először- sikerült nem lekésni a buszomat. Lehet, hogy sokat lendített az ügyön, hogy a 8:30-ast kellett elérnem, és nem a 7:00-ást...
A "törifakton" meg baromi sokat sikerült töriznem, de legalább már használható mennyiségű cikkem van. Bár a törizést a délután folyamán sikerült bepótolni, ugyanis fél3-tól 6-ig nyomtuk. De annyira jó hangulatban telt, miután átlendültem a holtponton, és nem aludtam el ötpercenként. Nem tudom, vannak-e még ilyen hülyék rajtunk kívül, mindenesetre mi hétfőn a suliban fogunk törizni a fáklyás felvonulás előtt...
Megkaptam életem legrosszabb németjegyét: 3-ast írtam.:P A Máténak meg 4-es lett. Ez pontjól jött ki, mivel két napja olyan simán lestréberezett órán, hogy megszólalni nem tudtam. Még a radíromat se tudtam hozzávágni, úgyhogy ezt a tegnapi nap németóráján pótoltam... És németen ma írtunk vélemenyéket az órákról, a németről, arról, hogy mit szeretnénk az órákkal kapcsolatban... Ez kifejezetten tetszett.:)
Az október 23.-i műsor meg szerintem olyan jól sikerült (mint még soha).:) Annyira megható volt, ahogy a végén olyan meghatottan kiállt Kálmán Attila (Boldog szülinapot!), meg a csönd is!:) Bár az a telefoncsörgés a SZÖVEGEM alatt, az nem tetszett. :S De összességébe véve, úgy gondolom, hogy szuper volt. Még a Dénes se felejtett el ismételni, és mintha megint CSAK a fény sebességének tempójával beszélt...