Egyesek szerint egy egészen nagy Boróka-kultusz van a blogomon... Hát akkor folytassuk!
Vasárnap ugyanis lejöttek a Jancsiék egy kicsit. (A képek közül nem tudtam kiválasztani a legmegfelelőbbet, ezért raktam fel többet.) Először is építkeztünk.:) Akkora tornyot raktunk össze építőkockákból, amit a végén már a Manu sem ért fel, a Borókát meg mindig fel kellett emelnem, hogy rárakhassa a kockákat.:) Természetesen a végén mindig ledöntöttük az óriástornyunkat.xD Eközben a Miska papi elkezdett yoghurtot enni. Na, több se kellett éhenkórász földszintesünknek, kb. minden harmadik kocka után rendszeresített egy kanál joghurtot. Aztán este csaptunk egy kertipartit, és míg a fiúk tüzet raktak mi hintáztunk. A Jancsi elmagyarázta a szabályt: három és fél óra múlva meg szabad kérdezni, hogy esetlegesen nincs-e kedve valami mást is csinálni a kisasszonynak, amire természetesen egy határozott NEM! a válasz, egy rögtönzött hiszti keretében, ha a hintáztató mégse értene a szép szóból... Szóval hintáztunk... és hintáztunk... és hintáztunk. Egyszer csak látom, hogy a Bori egyre előrébb hajol a hintában, ergo a hinta elkezdett közeledni a fejjel lefelé hinta állapothoz... és én a már a szemem előtt láttam a következő lengés eredményét. A fény is megirigyelhette volna a sebességemet, amivel kipattantam a szomszéd hintából és elkaptam a kisasszonyt... Persze ő csak nevetett rajta, de bennem az ütő is megállt...
Amit még feltétlenül meg kell említenünk, este elbúcsúzásnál a Manu odajött hozzám, és ezt mondta: Panka, te nagyon jó bébiszitter vagy! Ha majd jössz hozzánk, adok neked ládatövet!

Hogy mit????? Ja, drágakövet! Köszi Manu!:)
Tegnap vettünk görkorit nekem. Elindulni meg menni azt már tudok... ööö hát a megállással még gondjaim vannak... Ma este megyek a fiúkkal először kipróbálni. Majd szólok, ha már látogathattok a kórházban!